A fogszuvasodás világszerte az egyik leggyakoribb fogászati probléma, amely kortól és
nemtől függetlenül bárkit érinthet. Bár mindenki ismeri, mégis számos tévhit övezi, melyek
sok esetben akadályozzák a megelőzést és a mielőbbi kezelést, pedig a fogszuvasodás
könnyen elkerülhető!
Ideje tisztázni és eloszlatni a leggyakoribb tévedéseket!
1. A fogszuvasodást a cukor okozza
Bár tény, hogy a túlzott cukorfogyasztás hozzájárulhat a fogszuvasodás kialakulásához, de korántsem ez az egyetlen tényező.
A fogszuvasodás miatti üregek nem közvetlenül a cukorból keletkeznek, ez egy bonyolultabb folyamat. A szájban élő baktériumok a cukrokat és a keményítőt savakká bontják, amelyek lebontják a fogzománcot, ez vezet végül a szuvasodás kialakulásához.
Ezért a folyamatban éppúgy részt vesz a rossz szájhigiénia, mint a genetikánk (pl. nyálunk kémhatása, fogzománcunk vastagsága), a szájban lévő baktériumok, a helytelen étkezési szokások (szénsavas italok és magas keményítőtartalmú szénhidrátok fogyasztása).
Ezen okok miatt fontos a jó szájhigiénia fenntartása, a rendszeres fogászati kontroll és az
egészséges táplálkozás. De korántsem a cukor az egyetlen bűnös az üregek megjelenésében.
2. Étkezés után azonnal fogat kell mosni!
Ez az állítás nem teljesen igaz, sőt, egyes esetekben kifejezetten káros lehet a fogakra. Az étkezés utáni azonnali fogmosás különösen akkor ártalmas, ha savas ételeket vagy italokat (például kávét, citrusféléket, gyümölcsleveket, szénsavas üdítőket) fogyasztottunk.
Ezek a savak ugyanis átmenetileg felpuhítják és gyengítik a fogzománcot, és ha közvetlenül étkezés után fogat mosunk, a fogkefe dörzsölő hatása hozzájárulhat a zománc kopásához.
Épp ezért érdemes legalább 30 percet várni étkezés után, mielőtt fogat mosunk. Ez idő alatt a nyál semlegesíti a savakat, és segít helyreállítani a fogzománc természetes egyensúlyát, így a fogmosással úgy távolíthatjuk el a lepedéket és ételmaradékokat, hogy nem károsítjuk a fogzománcot.
3. Ha nem fáj a fog, nem lehet szuvas
A fogszuvasodás a kezdeti stádiuma, amikor még csak a fogzománc érintett, a legtöbb esetben egyáltalán nem jár fájdalommal, vagy egyéb tünetekkel, legfeljebb enyhe érzékenységgel hideg vagy meleg ingerekre.
Komolyabb érzékenységet, fájdalmat csak akkor tapasztalunk, amikor a baktériumok okozta fertőzés tovább halad, és a szuvasodás eléri a fog belső állományát, a dentint, vagy az idegekkel ellátott fogbelet.
Rendszeres fogászati kontrollal a kezdődő szuvasodás még időben felfedezhető és a szuvasodás egyszerűen kezelhető, megelőzve az esetleges később fájdalmakat vagy nagyobb beavatkozással járó magasabb költségeket.
4. A fogszuvasodás mindig látható
A szuvasodás megjelenésére gyakran apró fehér vagy barnás árnyalatú foltok, elszíneződések utalhatnak a fogakon.
Azonban ez nem mindig van így, hiszen előfordulhat, hogy a fogak között rejtőzik, vagy egy régebbi tömés, korona alatt alakul ki (másodlagos szuvasodás), ahol szabad szemmel nem látható, de fogászati röntgen segítségével könnyen felfedezhető.
5. A fogszuvasodás nem fertőz
Bár a fogszuvasodás önmagában nem fertőző betegség, az azt okozó baktériumok – például a Streptococcus mutans – nyálcsere útján (pl. csókolózással, evőeszközök, poharak, fogkefe megosztásával) átterjedhetnek egyik emberről a másikra. Ezek a baktériumok a szájban található cukrokat savakká alakítják, amelyek megtámadják és károsítják a fogzománcot, végül fogszuvasodást okozva.
6. A fogérzékenység a fogszuvasodás jele
Bár a szuvas fog reagálhat érzékenyen a meleg vagy hideg ételekre, a fogérzékenység sokkal összetettebb probléma, amelynek számos oka lehet, például a fognyaki kopás, a fogíny visszahúzódás vagy a fogerózió következtében sérült, jelentősen elvékonyodott fogzománc.
Azonban azt, hogy valóban fogérzékenység vagy szuvasodás áll a tünetek mögött, csak egy fogorvos tudja megállapítani.
